Légy a sötétségben!

Szerző: | dec 9, 2020 | Anyaság, Blog

A MotherNature nemzetközi projekt megálmodója, Berecz Ági, környezeti nevelő, tréner, önismereti mentor, osztja meg veletek az egyik legnagyobb kihívást megjelenítő MotherNature kártyáról.

 

Ennek a kártyának különleges jelentősége van abban a globális bizonytalanság hullámban, ami 2020-at jellemzi. Ez a kártya messze túlmutat az anyaként megélt nehézségeken. Mögöttes szimbolikája és üzenetei segíthetnek értelmezni és elfogadni az ismeretlen helyzetet, melyet az emberiség történetének első globális járványa, “pandémiája” hozott az életünkbe.

Az AnyaTermészet kártyacsomag kidolgozásában nagy szerepet kapott egy 20. század eleji antropológus, Joseph Campbell munkája, a Hős Útja modellje. “Az Ezerarcú Hős” c. művében Campbell értelmezi és összefoglalja az emberiség kultúrtörténetének mítoszainak, népmeséinek üzenetét és a Jung pszichoterápiás üléseinek beszámolóiban lejegyzett álmokat. Mindezek megrajzolják a felnőtt személyiség érésének, kiteljesedésének útját, melyet Jung individuációnak hívott.

 

A hős, aki elindult misztikus útján, elérkezik a Nagy Nehézség időszakába. A nehézségek olyan elsöprőek, hogy a hős látszólag meg sem tud birkózni velük. A kihívások útján a népmesék hőse elnyeletik az ismeretlenben, és úgy tűnik, meg kell halnia. Egy átjáróba kerül, amely látszólag megsemmisíti őt. A hős eltűnik, hogy átalakulásának eme szimbolikus méhében majd ezerszeres erővel újjászülessen. Jónást elnyeli a cethal. A népmesék királylánya eltűnik az erdő sűrűjében amikor édesapja, a király előzi őt, mert “csak” úgy szereti őt, mint az emberek a sót. Holle anyó jó lánya évekre ott reked a felhők felett. A keresztény kultúrkörben a hívő minden vasárnap eltűnik a templom belsejében, ahol, mint az anyaméhben, gyónása után újjászületik. A középkori templomok sarkában a vízköpő szörnyek őrzik ezt az átalakulást, a hívőt pedig emlékezteti a szentély arra, mi ő valójában: por és hamu. Földi, halandó énünknek meg kell halnia, hogy megszülessen magasabb rendű énünk.

 Az anyaság első évének “elnyeletése” a pelenkák között azt az érzetet keltheti, hogy megszűnünk annak a nőnek lenni, akinek egykor ismerek minket és akinek mi magunk ismertük magunkat. Az alvásmegvonás, napi 24 óra helytállás, nappal és éjjel egybeolvadása olyan kihívás elé álíltják az új anyát, amit hétköznapi tudatállapotban nem lehet végigcsinálni. Átállunk egy másfajta működésre, “elnyeletünk” az anyai létben, és majd hosszú utunk végén egy új személyként születünk meg.

 Hasonló zajlik le most mindannyiunkkal. Ami akár egy éve szürreális rémálomnak tűnt volna, most mindennapjaink része lett. Országok egészségügyi rendszereit fenyegeti az összeomlás, százezrek kerülnek karanténba, korlátozódik a nemzetközi mobilitás, bezárnak az iskolák, kijárási tilalom és egyéb korlátozások lépnek életbe. Mintha kollektíven kellene most átmennünk a hős útjából ismert átalakuláson. 2020 márciusában együtt beléptünk az ismeretlenbe. Bizonyos szempontból együtt ülünk most a bálna gyomrában elnyeletve, és nem tudjuk, mikor és hogyan jövünk ki újra a felszínre. Vajon milyen lesz az emberiség, amikor kikerül a covid által fémjelzett időszakból? Vajon mire fogunk rájönni, mire kell emlékeznünk ezalatt a hosszú “éjszaka” alatt, otthonainkban, elzártságunkban? A kártyán lévő megerősítések hatékony kapaszkodók lehetnek mindenkinek a jelenlegi helyzet bizonytalanságában:

Kérj segítséget, és kezdeményezz

Találj énidőt, és töltődj

Használd a természet gyógyító erejét 

Pihenj, aludj, amikor csak tudsz